A kurlanok [antikvár]

Részlet a könyvből: A kecske Füstös névre hallgat, és az alsó Kurlanok fejének, Silvestarnak a tulajdona. Mint a fecskefészkek, úgy sorjáznak az alsó Kurlanok házai a sziklák alatt, a Kamesnica, e nagy kiterjedésű, komor hegyóriás második lépcsőjén. Fehérre meszelt, cseréptetős kőházak ezek, s ami fából készült bennük, az iparos munka, és a közfalakkal elrekesztett kis szobák sem hiányzanak belőlük, nem úgy, mint a fölső Kurlanok nyomorúságos, nádfedelű istállóházaiból, melyek itt lapulnak valami kőfalú, szürke völgyteknőben, csupán félóra járásnyira hegynek fölfelé. Földjeik, ni, éppen itt, Silvestar új telepítésű szőlejénél érnek össze, kiterjedésüket pedig úgy lehetne meghatározni, hogy egy kilométerre attól a csapástól, mely a Boszniába vezető, ki nem épült út folytatása, a Varda magaslatáig és annak északnyugati lejtőjén elterülő gyertyánerdőig nyúlnak. Nos, errefelé vezetnek körülbelül a határkövek, ámde a Kurlanok és a környékbéli parasztok inkább államinak, községinek, tehát afféle senki földjének tekintik ezt a területet, amelyből az embernek nem sok a haszna.