Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
A produkció végetért. Tom Higgins háromszor jött ki a közönség tapsaira a piros bársonyfüggöny elé. A varieté publikuma őszinte lelkesedéssel ünnepelte. Tom Higgins, (ahogy a plakátok nevezték: a levegő királya!) hálásan bókolt, hajlongott. A taps nem akart szünni. És Tom Higgins negyedszer is megjelent volna a rivalda fényében, ha a mogorva ügyelő rá nem ordit:
- Elég!... Elég!... Be kell diszletezni a zenebohócoknak!
Az ügyelő szelíden karon fogta a levegő királyát és félremagyarázhatatlan mozdulattal kitessékelte a színfalak mögé.
Ott egy fiatal, égőszemü lány várt az artistára. Arca kigyúlt az izgalomban. A két karjában mocskos, rojtos,szélű fürdőköpenyt tartott:
- Gyorsan! Gyorsan!... Bújj bele! - mondta remegőn. - Nagyon ki vagy melegedve. Félek, hogy meg fogsz hülni! Egy perc múlva mind a ketten Tom Higgins öltözőjében ültek. A levegő királya fáradtan leroskadt a megkopott aranyozásu, viharvert karosszékbe.