A második évtized [antikvár]

Monumentális vállalkozás, ígéretes eredmény Bárdos Pál regénye. Évtizedek hálójába fogva tárja fel eszmélkedése történetét. Az első évtized a második világháború előtti éveket tükrözi vissza egy gyermek lelkében, míg A második évtized szélesen hömpölygő epikája a felszabadulás utántól ezerkilencszázötvenhatig vetíti elénk az író személyes sorsában az országét, Bárdos Pál kíméletlenül őszinte önmagához és így olvasójához is. Nevelésregényt ír önéletrajz formájában. Eszmélkedése a tévedések története, a folytonos emberi pályamódosításé. Hőse megjárta gyermekfejjel a koncentrációs tábort, lelkesülten éli át a felszabadulás esztendejét s a nyomába lépő évek örömét s egyre sűrűsödő gondjait. Válságok stációin át azonban az egyensúly megtalálása, a józan mérlegelés Bárdos törekvése. Teljes embert rajzol: hétköznapi eseményeket éppúgy részletez, mint világnézeti töprengéseket. Nem véletlen itt a mű méretaránya. Az átfogó kép adja ki a portré igazságát.