A menyasszonyom egy ló [antikvár]

Részlet: Amália Penn tanítónő az iskola tantermének ablakából figyelte az udvaron rohangáló gyerekeket. Két emelet mélységben színes összevisszaságban kergetőztek fiúk és lányok. Szomorúan sóhajtott. - "Gyönyörű az idő. Felhőtlen az ég. Holnapután kezdődik a nyáriszünet, de mit kezdjek vele? Semmi tervem sincs" - gondolta a lány és elfordult az ablaktól. Végignézett az üres padsorokon. Behunyta, majd kinyitotta a szemét. - "Bekötött szemmel is meg tudnám mondani, hogy tanteremben vagyok, a szag után. Az olajos fa, a festék, a tinta, a kréta, a spongya és az a bizonyos gyerekszag, mely nem hasonlítható semmihez, kitörölhetetlen, kiszellőzhetetlen, a legnagyobb légáramlásban is megmarad."