A méregvásár I-III. [antikvár]

A Cháteaudun-utca egyik régi főúri palotáján, amelyben hajdan talán Hortense királyné, vagy Talleyrand lakott, most egy nagy márványtábla ékeskedik a következő fölirással: Vernier és Mareuil élelmezési vállalkozók. Ez a cég kitűnő hitelénél és főnökeinek rendíthetetlen becsületességénél fogva nagy tekintélynek örvend a kereskedő világban és két olyan férfiú nevét viseli, akik hirtelen meggazdagodásuk által lettek híressé a párisi körökben. Vernier és sógora Mareuil húsz év alatt a társadalom legalsóbb rétegéből minden tőke nélkül felküzdötték magukat mostani fényes helyzetükbe és ma igen előkelő állást foglalnak el a börzén. Vállalatuk különösen a bor- és a páiinkakereskedésre gyakorol nagy befolyást s összeköttetéseik szálai az egész délvidéket beágazzák. Hogy a borok értéken alul való eladása ellen küzdhessenek, egy kölcsönrendszert alapítottak meg, amely Franciaország pénzzavarba jutott szőlőtermelőit egészen kezeikbe szolgáltatta. Azonban meg kell hagyni, hogy nem éltek vissza nagy hatalmukkal; csakis ügyfeleik javára dolgoztak s nekik csupán az a hasznuk, hogy előnyös föltételek mellett szerezték be a szükséges alkoholt híres pálinkájuk gyártásához, amellyel vagyonuk alapját vetették meg.