A múlt partjai [antikvár]

Részlet a könyvből: "Budapest, 1975 Fakósárga fény csordogált a csupasz villanykörtéből, le az anyám ismerősétől bérelt pesti lakás konyhájának viharvert kövére. Janet a szobában aludt. A kiteregetett pelenkák csöpögése volt az egyetlen zaj, egészen Douglas bejelentéséig. - Elmegyek. Elegem van ebből a házasságból. Mielőtt válaszolhattam volna, megismételte: - Elegem van ebből a házasságból. Épp nyitottam a számat, hogy mondjak valamit. Megelőzött: - Ne kiabálj, felébreszted a gyereket! - Micsoda?! De miért? - Halkabban! Megragadtam a karját. - Eva, ne ordíts! Felébreszted Janetet. Berohantam a szobába, és mielőtt Douglas visszatarthatott volna, már a kiságynál voltam: - Janet, ébresztő, apa mondani akar neked valamit!"