A nagy út [antikvár]

Részlet a könyvből: Téli álmát aludta a falu. A házak utfelé fordult eleje a két ablakkal és a tetőttartó, egybeszaladó gerendákkal fekete szemhez hasonlitott, amely fölött a barnás szemöldök kérdővé huzódik. A völgy közepén, a falu legmélyebb részén hidnélküli patak futott a vastag jégréteg alatt. Az út, amelyet a kocsik és a járókelők tapostak, átlóban metszette a patak folyását. Madártávlatból olyan volt a két sötétszürke vonal, a patak és az út, mintha egy óriási kereszttel valaki négyrészre tagolta volna Süvegfalvát. A falu fölött a Nagy-Süveg bámészkodott le az elszórt házakra. Azért hivták a hegyet Nagy-Süvegnek, mert olyan formája volt, mint egy benyomott tetejű báránybőr kucsmának. Oldalán az erdő meszsziről úgy hatott, mint a kucsma göndör szőre. Csend volt. A fehér hótakaró elnyelte még a kutyák csaholását is.