A nagy út [antikvár]

Részlet a regényből: Ez a nap is úgy kezdődött, mint a többi. Semmi sem árulta el Magyar Ödön előtt, hogy ezen a napon történni fog valami, hogy ettől a naptól kezdve megváltozik egész élete. Reggel jókedvűen, kialudtan ébredt. Reggeli nyújtózkodása közben semmi sem figyelmeztette, hogy ez volt az utolsó álom nélkül átaludott éjszakája, és hogy ezentúl már csak nehéz álmoktól zavart ágybanfekvései lesznek. Megszokott mozdulattal mosakodott, öltözködött, az évek óta megszokott időpontban lépett ki szobájából a hallba, ahol reggelire terítetten várta az asztal, mely mellett már ott ült a felesége és a fia. Magyar Ödönnek jólesett a szoba napfénye, rendes tisztasága, az abrosz gyűretlen fehérsége és az, hogy az asztal mellett már várt rá felesége és fia. Mindez jólesett neki, de ez az érzés nem az öröm, hanem csak a rendszeretetet elismerő megállapítása volt. Akarta, hogy így legyen és erre nevelte családját, környezetét. A hiányát észrevette volna és hiányérzete és haragja erősebb és nagyobb lett volna mint a megelégedés öröme. Hogy minden úgy volt, ahogy ő elképzelte és megkívánta, az már megszokottá vált és természetes volt, mert ő akarta így és mert annak így kell lennie az ő akarata folytán. Eszébe sem jutott már, hogy ennek örülnie lehetne és kellene. Házasságuk kezdetén csak a mindennapi örömök kedvéért kérte, majd kívánta, később pedig - talán anélkül, hogy észrevette volna, hogy a kérés parancsba megy át - már megkövetelte bizonyos dolgoknak a rendjét. Szegény otthonból szakadt az életbe. Szülei nagyon szegény, örökös munkában robotoló emberek voltak, kiknél nem volt - mert nem lehetett közös reggeli, reggelire terített asztal. Amilyen sorrendben felkeltek, ahogy meg tudtak mosakodni az egyetlen közös mosdóban és ahogy a napi munkábamenés siettette őket, úgy ették meg állva, vagy egy-egy leruhátlanított székre ülve a reggelit. Mint gyermek, bejáratos volt több úricsaládból származó iskolatársához, sokszor megfordult már iskolábamenés előtt egyik-másik barátjánál és látta, hogy másoknál, a gazdagabbaknál másképp van, mint náluk.