A nagyherceg pénzügyei [antikvár]

MANDOLAFENYŐ- ÉS PÁLMALIGETEK KÖZT. ELSŐ FEJEZET, melyben a szerző bebizonyítja, hogy Minorca nagyhercegség története mindig nagyhercegeinek története volt. - Alszik ő fensége ? - Ő fensége éppen most kegyeskedett felébredni. - Felkelt ő fensége? - Éppen most segítek neki az öltözködésben, Joaquin. - Ugyan kérdezze meg tőle, Auguste, mit kíván reggelire ! - Hát mi van reggelihez való, Joaquin? - Hm - hónaposretek, feketeretek, zeller, saláta, zöldpaprika. .. - De hallja, az csak nem reggeli, amiről maga beszél, az egy füvészkert, Joaquin. - ... szardina, kagyló és tengerinyúl. - Reggelinek könnyű, Joaquin. - Könnyű, de jó ! - Hm, de ha nincs más, akkor fölösleges még kérdeznem is. - Nem fölösleges, szép az, Auguste. Egy korlátlan uralkodót mindig meg kell kérdezni mindenről, aminek nincs köze a kormányzáshoz. - Gondolatai becsületére válnak, Joaquin. Azt bizonyítják, épp úgy, mint a konyhája, hogy szereti Franciaországot. Pillanat múlva visszajövök.