Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
Charlie Habble napja
Kedd volt, kora tavasszal, körülbelül akkor, amikor a Daily Tribune bejelentette, hogy közjegyzőileg hitelesített napi példányszáma meghaladja a másfél milliót. A példányok egyike csinosan összehajtva még nyomdafestékszagú szüzességében várta tulajdon előfizetőjét Charlie Habblet. Fawsetné nagyságos asszony címén, 12 Duck Street, Utterton. Ez a bizonyos fiatalember egész héten éjjel dolgozott és így a reggelt és délelőttöt átaludta. De most már elkészült az ebédje és Fawsetné asszony felkiabált neki, hogy ezt jelentse. Éppen most helyezte el az asztalon a sültmájat krumplival, egy kancsó erős teával, kenyérrel, vajas teasüteménnyel, néhány konzervbarackkal és egy pohár vízzel. Mielőtt a májnak ideje lett volna abbahagyni sisterségét és freccsegését, Charlie Habble már lejött és beledöfte villáját. ez lesz a legeslegutolsó ebéd, amelyet Fawsetné asszonyál elkölt, sőt a legutolsó ebéd, amelyet, amelyet mint Charlie Habble fog elfogyasztani. Charlie, aki sosem volt jelentős személyiség, erről még nem tudott, éppen úgy, mint Fawsetné asszony sem. Még maga a Daily Tribune is csak úgy ismerte Charliet, mint az előfizetők roppant seregének egyik jelentéktelen tagját, puszta nevet az előfizetők ívén, egy pennyt Uttertonban.