A nap hőse [antikvár]

Részlet a könyvből: Kedd volt, kora tavasszal, körülbelül akkor, amikor a Daily Tribune bejelentette, hogy közjegyzőileg hitelesített napi példányszáma meghaladja a másfél millióit. A példányok egyike csinosan összehajtva még nyomdafestékszagú szűzességében várta tulajdon előfizetőjét Charlie Habblet, Fawsetné nagyságos asszony címén, 12 Duck Street, Utterton. Ez a bizonyos fiatalember egész héten éjjel dolgozott és így a reggelt és délelőttöt átaludta. De most már elkészült az ebédje és Fawsetné asszony felkiabált neki, hogy ezt jelentse. Éppen most helyezte el az asztalon a sültmájat krumplival, egy kancsó erős teával, kenyérrel, vajas teasüteménnyel, néhány konzervbarackkal és egy pohár vízzel. Mielőtt a májnak ideje lett volna abbahagyni sistergését és freccsegését, Charlie Habble már lejött és beledöfte villáját. Charlie, aki sosem volt jelentős személyiség, erről még nem tudott, éppen úgy, mint Fawsetné asszony sem. Még maga a Daily Tribune is csak úgy ismerte Charliet, mint az előfizetők roppant seregének egyik jelentéktelen tagját, puszta nevet az előfizetők ívén, egy pennyt Uttertonban. Charlie Habble-höz hasonló fiatalember majdnem minden futballcsapatban található, különösen Trentől északra: többnyire az a mozgékony, megbízható játékos, akit a többiek »Vörös«-nek neveznek. Jól megtermett alak egyméter nyolcvan magas, közel a harminchoz. Rövid homokszínű haja, meglehetősen hosszú, homokszín szempillája van, majdnem hamvas bőre, az orra körül sok rózsaszínes szeplővel, tengerzöld szeme, öntudatos orra és a szája a rendes fiúé, aki még nem érzi magát biztosan a világban, de éppen ezért egy kicsit sértődött-dacos. Ébredés után alaposan megmosdott, de borotváltkozással már nem kínlódott.. Második legjobb ruháját viselte, egy kétsoros kék öltönyt, de még nem vette fel gallérját és nyakkendőjét. Ime: az északi férfi jó típusa, Nagybritánnia ipari népességének egyik józan példánya, a Daily Tribune előzetője.