A Napkirály [antikvár]

Részlet a könyvből: A királyi külső Úgy érezzük, mintha személyesen ismertük volna, mintha ma is élő alakként állana előttünk, mintha ebben a pillanatban hajtatna vagy lovagolna el mellettünk, testőrei vagy muskétásai csapatától övezve, de mindig teljes díszben és uralkodói pompával. Bizonyos, hogy arcát és öltözködési módját jobban ismerjük, mint akárhány velünk egykorú hivatalos személyiségét. Korunk köztársasági elnökei, sőt uralkodói is rendesen elmosódott, tünékeny árnyképeknek hatnak, többé-kevésbbé eltorzított vagy átfestett pillanatfelvételeknek. Ezeket a kimagasló kortársainkat rendszerint nem vette eléggé szemügyre, nem rögzítette eléggé a művészi megfigyelés. Gépkocsik porfelhőjébe burkolt, hajszolt vad módjára hivatásos és műkedvelő fényképészektől üldözött alakjuk inkább csak halvány, szertefoszló látomás, melynek még nem volt ideje arra, hogy megszilárduljon. Evvel szemben XIV. Lajosban megvan az emlékmű maradandósága, mondhatnók fensége. Csaknem egy évszázadon át festők, szobrászok, vésnökök és szőnyegszövők nemzedékei nézték és ábrázolták őt szeretettel és csodálattal, amellett, hogy az egész nemzet uralkodása kezdete óta jóformán kivétel nélkül rajongott érte...