A nővérek [antikvár]

Részlet a regényből: Felső-Magyarország egyik legszebb vidékén fekszik Ormoslak. Az igénytelen falu, mely e nevet viseli, mennyire én tudom - sohasem fordult elé történetkönyveinkben, s még a megyében is sokak előtt csak nevéről ismeretes; de ki egyszer ott járt, az visszakivánkozik tájára, hol semmi nagyszerű, semmi rendkívüli nem ragadja bámulásra a nézőt, de hegy és völgy, rét és erdőség egy bájló tájképpé olvadnak össze, melynek szépsége nem egyes részleteiben, hanem az egésznek harmoniájában fekszik. A völgyet, melynek egyik végét a falu foglalja el, minden oldalról közép magasságú hegyek kerítik; csak egy keskeny nyílás látszik a hegykoszorúban, melyen a völgyön átfutó patak a Hernád felé siet, és egy keskeny út a patak partját követve, a falut a kassai országúttal s így a világgal összeköti. A völgy hosszúsága legfeljebb egy mértföld, szélessége alig fél annyi. Aljában a patak mellett, mely egész hosszában átfutja, s majdnem minden nyáron legalább egyszer elönti, rétek s kaszálók állanak. A hegyoldalon felfelé, meddig a földnek minősége és fekvése engedi, szántóföldeket látunk. A hegy felső részét sürű erdőség takarja, mely közül itt-ott egyes sziklák magaslanak ki, távolról csaknem váromladékokhoz hasonlók. A falu, mint mondám, a völgy egyik végén, de valamivel emeltebb helyen áll, úgy hogy a közepén épült templomtól az egész völgyön végig nézhetni. Még valamivel magasabban fekszik a kastély. Franczia izlésű tágas épület, melynek udvarát elől vas rostély választja el a falu utczájától, más oldalain kert környezi, s mely, ha a művészet igényeinek nem felel is meg, a lakhatóság s kényelem színét hordozza magán.