A Pallasz fregatt I-II. [antikvár]

Védőborítók kopottasak, szakadozottak, sérültek.
A Pallasz fregatt, az akkori orosz hadiflotta büszkesége, azért indult útnak Putyatyin tengernagy vezetésével, hogy felnyissa Oroszország számára a "csukott japán szelencét". Goncsarov mint a tengernagy titkára vett részt az utazáson. Útleírása azonban nem "hivatalos", hanem magánélményeit tartalmazza. Útjuk 1852-ben kezdődött. Goncsarov járt Londonban, Madeira szigetén, a Zöld-foki szigeteken, Fokföldön, Szingapúrban, Japánban, Sanghajban, Hongkongban, a Fülöp-szigeteken, Koreában. Volt, ahol csak egy-két napot, de volt, ahol heteket, hónapokat töltött. Különös érdeklődéssel figyelte az előretörő angol gyarmatosítást, és bár voltak - ma már tudjuk, mennyire téves - illúziói a gyarmatosítók és a bennszülöttek együttélésének perspektíváiról, azt képzelvén, hogy az angolok megosztják majd a civilizáció áldásait mindenkivel, leírásai pontosak, rendkívül szemléletesek és szellemesek. Ráadásul számtalan olyan ismeret birtokába jutunk e távoli földek s számunkra már távoli idők tájairól, társadalmi struktúráiról, az emberek szokásairól, életmódjáról, ami sok esetben megérteti velünk a későbbi eseményeket. Goncsarov Szibérián keresztül tért haza. Ez a szárazföldi utazás abban az időben, ha lehet, még nagyobb vállalkozás volt, mint a tengeri út. Szibéria ugyan Oroszországhoz tartozott, de az európai Oroszország számára ismeretlen föld volt