A pap [antikvár]

Részlet: A dolog végtelenül egyszerű: valaki künn sétál a szabadban, zöldelő hegyi rétek, árnyékos fák alól kicsillanó kék hegyi tavak közt. És elfogja az a vágy, hogy ebben a szépséges keretben - kék tó vizében, zöld rétek között - meglássa a természet lelkét, e lélek legszebb megnyilatkozását: egy fehér női testet. Ne tessék megijedni: "csak a szín kedvéért!" Azonban: nincsenek végtelenül egyszerű dolgok a világon. Sőt talán csak végtelenül bonyolult dolgok vannak. Ez az egyszerűnek látszó vágyakozás annyi mindennel függ össze, hogy alig fér meg egy regény keretei közt. Esztétika és érzékiség. Pogányság és kereszténység. Dél és Észak. Reneszánsz és középkor... az a középkor, amely a "felöltözött" Északon máig sem tudott elmúlni.