A part [antikvár]

Gerince több helyen megtört, ragasztása sérült, fedlapja kopottas.
Negyvenes ​éveinek derekán Nyikityin, a híres író Hamburgba látogat, hogy eleget tegyen Frau Herbert könyvesbolt-tulajdonos szíves meghívásának. Itt szembesül múltjával, szándékosan eltemetett emlékeivel; Frau Herbert ugyanis nem más, mint Emma, az a német lány, akivel a háború végnapjaiban a fiatal hadnagy a józan ész és minden biztonsági rendszabály ellenére szenvedélyes kamaszszerelembe esett. Részletesen, érzékletesen támadnak fel Nyikityinben az elfeledett napok, események, érzelmek. Megelevenednek a színek, hangulatok, a tavasz melege, Emma sírása, nevetése – Nyikityin ráébred, hogy boldog volt akkor. Emmának is ez a néhány, borzalmak közt kiragyogó pillanat maradt életében a legszebb élmény. Szinte blaszfémia, de igaz: a háború minden kegyetlensége mellett megteremtette a maga szépségét: a szerelmet, barátságot, az emberek megismételhetetlen egymásrautaltságát, közösségét. Egy nemzedék, Bondarev nemzedéke a háború alatt volt húszéves, s a fiatalság immanens boldogsága a háborúval együtt múlt el számára, visszavonhatatlanul.