A pincér [antikvár]

Részlet a műből:"Temperamentumos, de békeszerető és fegyelmezett ember vagyok, - harmincnyolc évig úgyszólván a saját keserű levemben főttem - hanem azért a guta kerülgetett. Ha négyszemközt történik, még hagyján, hiszen jót nem várhattam tőle. Csakhogy Koljuska előtt beszélt így velem.- Semmi dolga a más szobájában! Megbíztam önben, nyitva hagytam a szobát s most egy ismeretlennel jogosulatlan házkutatást rendez. A vendéglőben idegen zsebekben turkál s azt hiszi, hogy az én lakásomon is megteheti. - És a faképnél hagyott. pedig nem volt ittas.Mintha Isten tudja milyen kincseket rejtegetne! Dehogy, csak bosszút állt, mert felmondtunk neki és sürgettük, hogy hurcolkodjon ki. Éppen elég sokáig tűrtük! Igaz ugyan, hogy rendőrségi írnok a kerületünkben, de rendkívül dölyfös, gyanakodó természetű és soha sem józan. Illedelmesen megmondtam, hogy nem maradhat tovább a lakásban s kifüggesztettem a kapura a cédulát. És amikor megmutattam valakinek a szobáját, borzasztóan dühös lett s rámtámadt. Embertelenséggel és egyéb bűnökkel vádolt. Holott nagyon csínyján kezeltük, Koljuska figyelmeztetett, hogy vigyázzunk, mert bemárthat a rendőrségen."