A pingvinek szigete [antikvár]

Részlet: ELŐSZÓ Bár látszólag sokféle szórakozás csábít, csak egyetlen célnak élek. Egy nagy terv megvalósítása köti le minden erőmet. Megírom a pingvinek történetét. Dolgozom rajta szorgalmasan, és a gyakori, néha leküzdhetetlennek látszó nehézségek nem fognak eltántorítani. Föltúrtam a földet, hogy e nép eltemetett emlékeit fölfedezzem. Az emberek első könyvei kövek voltak. Tanulmányoztam a köveket, melyek a pingvinek primitív évkönyveinek tekinthetők. Az óceán partján feltártam egy még meg nem bolygatott őskori temetkezőhelyet; szokás szerint pattintott kőből való fejszéket, bronz kardokat, római pénzeket találtam és egy húsz sou-s pénzdarabot I. Lajos-Fülöp francia király képével. A történelmi időkre vonatkozólag nagy segítségemre volt Johannes Talpának, a beargardeni monostor szerzetesének krónikája. Bőségesen merítettem belőle, mert más forrás egyáltalában nem található a pingvinek korai középkori történelmére vonatkozólag. A XIII. századtól kezdve már gazdagabbak vagyunk, gazdagabbak, de nem szerencsésebbek. Történelmet írni különösen nehéz. Sohasem tudjuk biztosan, hogyan történtek a dolgok, és a történetíró