Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
"Aki nem akarja elhinni e történetet, megérdemli, hogy gyalog menjen föl Rév-Komáromba, s ott a nemes megye levéltárából kikérje a pört, s amit én itt most érthető magyarsággal megírók és olvasható betűkkel kinyomatok, azt ő poros pörcsomagból diákul olvassa meg. Nekem sem adták ezt ingyen, valóságos négy konvenciós forintomba került, vettem pedig Pesten, az Újvilág-utcában, abban a kétemeletes sárga házban, melyet a 18-ik szám alatt mindenki megláthat, s mely Urunknak 1846-ik esztendejében arról volt híres, hogy benne négy konvenciós forintért egy hónapra négy tál ételt kaptunk ebédre. De minthogy a világosságban is csak az lát, kinek ép szeme van, s az öreg harangot is hiába húzzák annak, aki siket: ez olcsóságot is csak fiatal ügyvédeknek és jurátusoknak osztogatták. Én is jártam oda egy álló hónapig és fizettem a négy forintot, illő tehát, hogy e tőkémnek hasznát vegyem; mert, ha már meg kell vallanom utólagosan, én voltaképpen nem is az ebédért jártam ám oda.
Abban az időben az ország minden részéből Pestre tódult a fiatalság diplomáért, s minthogy azt sem adták ingyen, hanem akkor is volt a tudománynak rőfe, amit a fiatalember meg nem tanult Váradon, Győrött, Patakon, Debrecenben vagy Pápán, az ügyvédi vizsgálat előtt befizette a négy forintot a négyforintos ebédre, s egy hónap alatt vált belőle ember."