A Radetzky induló [antikvár]

Részlet a könyvből: A Trotta-család még fiatal nemzetség volt. Őse a solferinoi csata után kapta meg a nemességet. Szlovén volt. Nemesi előneve Sipolje lett, az a falu, ahonnan származott. A sors egészen különös tettre szemelte ki. De ő maga gondoskodott róla, hogy a későbbi korok emlékezetéből kiessék. A soferinoi csatában, mint hadnagy, egy gyalogos szakaszt vezényelt. Az ütközet már félórája folyt. Három lépéssel maga előtt katonáinak fehér hátát látta. A szakasz első sora térdepelt, a második állt. Valamennyien vidámak voltak és biztosak a győzelemben. Kiadósan ettek és pálinkát ittak a császár költségére és tiszteletére. A császár tegnap óta a fronton volt. Itt is, ott is kihullott egy-egy katona a sorból. Trotta fürgén odaugrott a hézaghoz és a halottak és a sebesültek elárvult fegyvereiből tüzelt. Egyszer sűrűbbre vonta össze a rajvonalat, másszor kiterjesztette, százszorosan megélesített szemmel sok irányban kémlelt, megfeszített füllel sok irányba hallgatózott. A puskaropogás közepette finom hallása elcsípte kapitányának ritka, világos parancsait. Éles szeme áttört a kékesszürke ködön az ellenség sorai előtt. Sohasem lőtt célzás nélkül és minden lövése talált. Emberei érezték kezét és tekintetét, hallották szavát- és biztonságban tudták magukat.