A repülő tök [antikvár]

Ez a könyv amellett, hogy mulatságos, egyben tanulságos is. Ezt példázza az alábbi történet: - A fészerben raktározott köveket akartam felhasználni. A kötélre egy faládát erősítettem, amelyet aztán felhúztam. Lent egy karóhoz erősítettem a kötelet. Ezután megint felmentem és a köveket a ládába pakoltam. Aztán megint lementem, hogy a ládát a kövekkel a kötéllel lassan leengedjem. Eloldottam a kötelet, de nem gondoltam rá, hogy a kövek a ládában nehezebbek lesznek, mint személyem. Erősen szorítottam a kötelet, hogy a kövek ne zuhanjanak le, de súlyukból adódóan felhúztak a kötéllel együtt. Közben a láda felszakította a bal vállamat, amikor középúton találkoztunk. Fent aztán fejjel nekicsapódtam a gerendának. Mégis erősen szorítottam a kötelet, nehogy leessek. Ugyanebben a pillanatban azonban földet értek a kövek a ládával, és a zuhanás következtében a láda összetört. Így történhetett, hogy a láda megint könnyebb lett, mint én. Így én - a nehezebb rész - mgint lefelé zuhantam és a láda maradék darabja pedig felfelé jött, miközben félúton megint összetalálkoztunk. Ennek az lett a következménye, hogy most a másik vállamat horzsoltam fel. Amikor a láda felért, olyan szerencsétlenül estem a talajra, hogy eltörtem az egyik lábamat, és rögtön elájultam. Csak így történhetett meg, hogy elengedtem a kötelet, amely az alj nélküli ládával, mint egy körte a fáról, rám esett, és olyan szerencsétlenül talált el, hogy hamarosan egy új alsó és felső fogsort kapok..."