A reverzális [antikvár]

Kedves Szüleim! Boldogságtól áradozó szívvel tudatom, hogy a mai nap életemnek legboldogabb napja. Ha semmi egyebet nem adna is az élet, mint a mit ma adott, halálom órájáig volna miért áldanom a sorsot. Boldog vagyok, kimondhatlan boldog! Nemcsak azért, mert mától kezdve tiszteletbeli megyei főjegyző vagyok, hanem, a mi a fő, megkaptam a kezét az én aranyos, imádott Terikémnek. Tudják édes szüleim, annak, a kiről a multkor, hogy otthon voltam, már meséltem egyet-mást. A kiről említettem, hogy a birtokukon olyan jól mulattunk. Kenderesi és tófalvi Szabó Ádámnak, a megye egyik legtekintélyesebb birtokosának egyetlen leánya, az angyali, a mennyei Terike az enyém!