A révész [antikvár]

Részlet a könyvből:A hajóterem padlója ringott egyet velünk, aztán oldalt billent, a fejünk fölött a fedélzeten mennydörögve csaptak át a tenger hullámai; szemben ülő útitársam, aki az imént szólott hozzám, kérdő pillantást vetett rám, megriadt a szememben ülő borzalomtól, mert észrevette, hogy a csapás, amely olyan hirtelenül ért, a bensőmet renditette meg és teljesen független volt az ő szörnyű közlésétől. -Shippon, - kérdeztem tőle, - mikor jött rá arra, hogy süketülni kezdek ? -A dolog ugy áll, Ravanel kapitány, mi valamennyien kissé hangosabban beszélünk, ha önhöz szólunk, - de azért nem kell nagyon kiabálnunk - az egyetlen ember, aki még nem vette észre, a főpincér, és ön éppen ma haragudott meg rá, hogy olyan halkan beszél. -De hát Fitzswarrenék ? - a bátyám, Hubert ?