Bővebb ismertető
Ajándékozási / tulajdonosi bejegyzéssel
Balázs Ferenc a két világháború közötti fiatal magyar erdélyi írók jelentős képviselője, a Tizenegyek megalapítója, az Erdélyi Helikon és a Szépmíves Céh jeles szerzőinek egyike. Oxfordban, majd a kaliforniai Berkeley egyetemen tanult teológiát. Öt év alatt bejárta a kerek világot, találkozott Ghandival és Tagoréval. Amikor hazatért Erdélybe, megvalósult dédelgetett terve: unitárius lelkészként egy kis Aranyos-menti magyar-román vegyeslakosságú faluban, Mészkőn teljesít - ahogyan ő fogalmazott: népszolgálatot. A szorosan vett papi munkán túl afféle mindenese a községnek: szövetkezeteket alapít, népfőiskola, dalárda, színjátszókör kezdi meg a működését. Ő a tanító, a levéltáros, az építőmester, a vidékfejlesztő, az erdélyi élet nagy álmodója, a falukutatás apostola. Méltán nevezték őt Erdély második Apáczai Csere Jánosának. A rög alatt az egyik legsikerültebb műve, amelyben életének azt a hat esztendejét írja meg kitűnő stílusban, mialatt a világutazás során összegyűjtött tapasztalatait megkísérli átültetni a mindennapi erdélyi falusi életbe. Ezeket a tapasztalatokat osztja meg olvasóival.