Bővebb ismertető
Tordán 1937-ben meghalt egy ifjú unitárius pap, aki pontosan és végzetesen azt az utat írta be, melyet három évszázaddal ezelőtt Apáczai Cseri János. Szép dolog ez, ríkatóan szép: talán egyetlen fajta sem olyan megátalkodott a tragikumában, mint a magyar.
A mai magyarság sorsa nagyon hasonló a XVI. századéhoz. De hol késnek a hitvallók, a teljes s tiszta és éppen ezért pazarul égő szellemek, akik kárpótolnának a megfogyatkozott életért s javakért? A "nagyméretű apostolok" kórjába estünk, kik az országmentés s a világrendezés méreteinél tartanak, mielőtt néhány négyzetméternyi területen lemérték volna erőiket. Balázs Ferenc azonban a „rög alá" tért. Aranyosszék egyik legelhagyatottabb falujába, Mészkőre ment unitárius papnak, s ottan nőtt meg: az egyszerű gyülekezetben.
Ama sok gondolatot, tervet, naivságot s rátalálást, melyek húsz esztendeje végighullámozzák a jószándékú magyar ifjúság életét: levitte Mészkőre, elvetette a földbe, megvárta a kalászt s becsülettel számot adott az eredményről. Holott éppen úgy megkerülhette volna a magyar végzetet, mint Apáczai Cseri János. Amerikában, ahol tanulóéveit töltötte: katedra s nyugodt jómód lett volna az osztályrésze.