A római zsidó I-II. [antikvár]

Mikor Josephus Flavius író meghallotta titkárától, hogy a császár haldoklik, sikerült megőriznie arca nyugodtságát. Még arra is kényszerítette magát, hogy éppen úgy dolgozzon, mint máskor. Persze jó volt, hogy a titkár az íróasztalnál ült, míg József a háta mögött járkált fel-alá. Ma nem viselte volna el ezt a nyugodt, gúnyorosan udvarias arcot. Mint mindig, uralkodott magán, kitartott, csak egy órai munka után jelentette ki, hogy mára elég.