A rút leány [antikvár]

Részlet a könyvből: Az amerikai személyszállító gőzösből, amely alig félóra előtt kötött ki, szokatlanul nagy embertömeg szállott partra. Az érkezők, várakozók, hordárok, hajósok sürgés-forgása már lassankint elcsendesedett, csak az utolsó utas állott még mindíg a fedélzeten és összefont karokkal bámult a kikötőben zajló életre. Úgy látszik, nem sietett túlságosan. Nagy, okos szeme nem tükrözött sem nyugtalanságot, sem viszontlátástremélő vágyódást, amint végignézett a parton nyüzsgő emberáradaton. Csakugyan, senki sem várta, senki sem kiáltotta feléje: "Isten hozott", - sőt még csak rá sem ismert senki hosszas távollét után. Ismerte ugyan a kikötőt, amelyben a hajó horgonyt vetett, de nem itt született. Az utasok, különösen a fiatal hölgyek, nagyon melegen búcsúztak tőle és szép ajkak meghatottan rebegték: "A viszontlátásra", sőt a hajóskapitány váltig erősítgette, hogy egy különösen szép szempár valósággal könnybelábadt.