A salzburgi szobalány [antikvár]

Amikor az 1937-es esztendőben, a Salzburgi Ünnepi Játékok idején fejemben forgattam ezen szerény könyvecském tervét, Ausztriát és Németországot határkövek, sorompók és különböző felségjelű bélyegek választották el egymástól, úgymond „örökre". Amikor 1938-ban e kis könyv megjelent, a két országot éppen hogy egyesítették „örökre". Ekkor már ugyanazokat a bélyegeket használták, sorompót viszont egyáltalán nem. Könyvecském pedig sürgősen elpucolt az országból, nehogy elkobozzák. Habent suafata libelli, valóban: a könyveknek is megvan a maguk sorsa. Mert lám, most, hogy a könyv új kiadása készül, Németország és Ausztria már újra elvált egymástól. Ismét megjelentek a határkövek, a sorompók és a különböző bélyegek. Nekem mindenesetre úgy tűnik, hogy a legújabb kori történelem nem az írók, hanem a bélyeggyűjtők érdekeit nézi. Amennyiben ezt szelíd szemrehányásnak vennék némelyek, úgy hozzátenném, hogy ez a szemrehányás a világéit sem a filatéliának, kizárólag a legújabb kori történelemnek szól.