Bővebb ismertető
J.M. Coetzee a posztgyarmati kultúra és irodalomj jelképes alakja, akinek kétszer is sikerült elnyernie a rangos Booker-díjat, és életművét 2003-ban irodalmi Nobel-díjjal is elismerték. A Semmi szívében, melynek tragikus sorsú és szenvedélyes hősnője Dél-Afrika egyik távoli farmján él, s innét figyeli meg az életet, amelyből kirekesztették. Egyszerre megkeseredett és metszően intelligens asszony, akinek létezéséről érzéketlen apja tudomást sem akar venni, akire cselédei bántó gúnnyal és félelemmel tekintenek, és aki befelé fordulásával leplezi eltökélt vágyát, hogy ne csupán a történelem egy elfeledett áldozata legyen. Amikor földbirtokos apja afrikai ágyast vesz maga mellé, felborul a farm látszólagos rendje, és beindul az események láncreakciója. Elszabadulnak az indulatok gyarmatosító és gyarmatosított kzött, és alapjaiban kérdőjeleződik meg az unottan közönyös európai lét. A történetet Coetzee gazdagon és mély átéléssel szőtt prózája teszi feledhetetlenné. A semmi szívében ezáltal válik elsöprő erejű művé, melyben a szerző biztos kézzel és tévedhetetlen érzékkel változtatja a családi románcot a gyarmati életforma tükrévé.
John Maxwell Coetzee (1940) Ausztráliában élő dél-afrikai író, nyelvész, esszéista – és még hosszan sorolhatnánk sokirányú tevékenységének megnevezéseit, az informatikától a műfordításon át az állatvédelemig.Ő volt az első, aki kétszer is megkapta a Booker-díjat, 2003-ban a legnagyobb presztízsű irodalmi díjat, a Nobelt is átvehette. Műveit számos nyelvre lefordították. 2006 óta ausztrál állampolgár. Magyarul is megjelent művei (A barbárokra várva mellett a Jézus iskolái, a Foe vagy Paul Austerrel írt leveleskönyve, az Itt és most) a hazai olvasóközönség maradandó élményei közé tartoznak.
A szerzőről a portrét Bert Nienhuis készítette.