A sikkasztók [antikvár]

Részlet a könyvből: A moszkvai távíróhivatal kupoláján a kerek óra mutatója tíz óra előtt tíz percet mutatott. Ugyanebben a percben az A-vonal egyik kocsijából egy minden tekintetben kifogástalan, már éppen nem ifjú polgár kecmergett ki. Sárcipőt hordott, asztrakángalléros posztókabátot, pástétomalakú birkabőrsapkát kacsacsőrű ellenzővel; a sapka asztrakán-szegéllyel volt díszítve. Ez a polgár nyomban egy körteformájú bojtocskákkal körülteremtettézett nedves esernyőt feszített feje fölé, áttocskolt a vizen és a zsivajos utcakeresztezésen át a túlsó gyalogjáróra evickélt. Ott megállt egy cigarettaárús bódéja előtt, aki a távíróhivatal lépcsőzetén rendezkedett be. Az öreg ember, kinek fején kék sipka volt, ezüstbetűs felirattal: „Dohánytőzsde", kezén pedig lecsippentett ujjú kötött kesztyű, ránézett, kibugyolálta ősz fejét a kockás plédből, a nedves viaszosvászon alá nyúlt és egy doboz „Ira"- cigarettát húzott elő.