A százezer garasos ágyú I-II. [antikvár]

Lapéleken enyhe elszíneződésekkel. Védőborítók szélei kissé szakadozottak.
A neves francia szerző e tanulságos regényében világtörténelmi fordulóponttal ismerteti meg az olvasót. A cselekmény színhelye a nagy francia polgári forradalom góca: Párizs. 1871-ben azonban immár nem a polgárság, hanem maga a nép, a munkásság ragadta magához a hatalmat - igaz, átmenetileg. Poroszország támadása után III. Napóleon rendszere összeomlott. A régi uralom nem tudta, később nem is akarta Párizst megvédeni a betolakodókkal szemben. Inkább nemzetét elárulva, saját kiváltságainak biztosítására összefogott az ellenséggel a honvédő harcra szólító, magát és a nemzeti érdeket lelkesen védelmező Párizs leverésére. A hatalmas népi honvédő mozgalom két tűz alá került! Százszoros túlerővel szemben, keserves harcba bukott el és lett halhatatlanná a Párizsi Kommün, a világ első munkáshatalma. Amit az uralkodó osztályok lehetetlennek tartottak, azt a harcos múltú főváros népe megkísérelte. Ezért döfte le alattomosan hátulról saját burzsoáziája. - A regény - színes krónika a kevésbé ismert nagy eseményekről, az ádáz küzdelemről, az ostromlott főváros köznapi életéről. Az olvasó a regény hősének naplójából megismeri a harcos nép történelmi tettét, gondjait-bajait, az iszonyú nehézségeket. A védők elkeseredésükben jóformán mindennel harcoltak. Réz híján gyűjtött garasokból még ágyút is öntöttek. Ez az ágyú a kötet címadója és szimbóluma. Marthe, az utca nagyszerű gyermeke pedig a forró indulat lobogó lángja, örök példakép.