A szenvedély csapdái [antikvár]

Az öregasszony harciasan szembefordul unokájával: - Nem titkoltam és ma se titkolom! A születésed percében megátkoztalak! - Ha már itt tartunk, drága sámán vagy táltos nagyikám, mondjad már meg nekem, hogy milyen lesz az én jövőm? Az öregasszony nem figyelt a lány kérdésében rejlő gúnyra, lehúnyt szemmel, mintha a jövőt fürkészné, sokáig hallgatott, majd megszólalt, halk, de gyűlölettel izzó hangon: - A te jövőd a gyilkosok jövője. Újból gyilkolni fogsz, mert ez a sorsod. És úgy fogod végezni, ahogy a gyilkosoknak megíratott. Csúf halállal. Rettenetesen csúf halállal.