A szép Palásthyné a más álmában közösül és egyéb elbeszélések [antikvár]

A SZERENCSÉTLEN MEGTALÁLÓ Richárd Dromgoole példás életet élő kispolgár volt Denver mellett egy Freaktown nevű tipikus amerikai kisvárosban. Két gyermeket nemzett, sem többet, sem kevesebbet, fiát-lányát példásan ruházta-iskoláz-tatta; felesége, Wendy, az Amerikai Nőszövetség helyi szervezetének aktív tagja volt, templomi virágelrendező és zászlóanya. Házukra a jelzálogkölcsönt Dromgoole oly óramű pontossággal fizette, ahogy vasárnaponként családostul (kongregacionalista) templomba járt; és nyugodt lélekkel mondhatni, hogy Dromgoole-ék általában nem mulasztottak el semmit - rodeót, templomi bazárt, közvélemény-szondát, csatlakozó aláírást, rögbimérkőzést, tévé-vetélkedőt, polgármesteravatást - amivel csak jelét adhatták, hogy példás életet élnek. Richárd Dromgoole, (a barátainak Ricsi), egy alkalommal hazafele gurult a bevásárló-országúton, dudorászi-egymagában szombati szuper-márketezés után, amikor az úttest parkoló szélén egy bumfordiságában is szögletes, sáigálló valamire lett figyelmes. Kikanyarodást jelzett, kikanyarodott a gyér közlekedésből - sem előtte, sem utána nem volt kocsi - és lefékezett a sárga tárgy mellett, hogy szemügyre vegye. Kiszállt, felemelte. Megforgatta (súlyos volt). Semmi kétség - egy sárga bőrönd. A bőröndöt a hátsó ülésre hajította, hogy majd otthon tüzetesebben megvizsgálja s azzal tovarobogott. Mint minden szomszédjának, neki is szeléncellás automata garázsajtaja volt (SZEZÁM — a gyártmány után) s hazaérve, ő is, akárcsak a többi példás életet élő szomszédos kispolgár, autójából, távvezérlőjével, felbillentette SZEZÁMOT, behajtott, lebillentette maga mögött; a hirtelen támadt sötétben felkattantotta a kocsivillanyt, hátrafordult, némi vesződség után a hátsó ülésen feltépte a sárga bőröndöt és belenézett. Nem mondta ő sem azt, hogy egek, sem azt, hogy uramfia: ír-amerikai volt. Bankókötegek rendezett sora tárult a szeme elé. A bőrönd színültig tele volt ezerdolláros, hasasan feszülő, átragasztott, gépi-csomagolt kötegekkel, Ricsi becslése szerint lehetett úgy jó másfél milló dollár. Négyszázezerrel tévedett: kétmilUó dollár volt. Legalább akkorát fordult vele a világ, mint amekkorát ő fordult a vi-