A szerelem elmúlik [antikvár]

Részlet a könyvből: Emma Amikor Martin úr kirohant és becsapta maga mögött az ajtót, nem sokat törődtem az üggyel, így szokta becsapni máskor is. Éppen a szomszéd szobában csomagoltam Janice kisasszony ruháit, mert Atlantic Citybe készültünk előzetes bemutatóra. Az új darabot ez egyszer a newyorki bemutató előtt távolibb vidéki városok helyet Atlantic Citybe vittük kipróbálni. Persze elszomorodtam veszekedésük hallatára, mert tudtam, biztosan elrohan, bevágja maga mögött az ajtót és két-három napig nem jön vissza. Janice kisasszony pedig sápadt, elnyűtt arccal fog lézengeni és sok konyakot fog inni, amíg Martin úr vissza nem jön. Kezdődik majd a komédia a telefonnal. Először rá sem néz a készülékre, aztán kerülgetni kezdi, mint a macska a forró kását, hogy végre ne tudjon ellentállni, rácsapjon a hallgatóra és felhívja. Martin úr kellemetleneket fog mondani - ha egyáltalán jelentkezik. Janice kisasszony ettől még sápadtabb és elnyüttebb lesz. Istenem, mennyiszer történt már így, de mégis mily szörnyű, hogy éppen most kell újra megtörténnie, a bemutató előtt, amikor nem volna szabad bajlódnia Martin úrral.