A szerető művészete [antikvár]

Részlet a könyvből: Tegnapelőtt Parisba érkeztem. Főleg Claudio fiam miatt tettem meg ezt az útat, bár üzleti ügyeimet is rendeznem kellett... Két órára párisi kiadómat várom a szállodámba, utána sétálni megyünk Elisabettával a rue de la Paix-re. A Vendome tértől az Operáig enyhe napfényben sütkérezünk: szinte nem is párisi a napsütés, inkább római; mintha a Piazza Spagnán volnánk a szökőkútak és virágok közt. A rue de la Paix most szinte kihalt. Két óra, mindenki ebédel, még a midinettek is szétszóródnak ilyenkor a városban. Egy autó jön a Champs Elisée felől és hirtelen megáll Cartier előtt. A kocsi legalább kétszázezer frank. Negyven év körüli elegáns férfi ül a volánnál. Gyönyörű fiatal nő száll ki mellőle, maga a megtestesült viruló fiatalság, valósággal ragyog, mint az ékszerek Cartier kirakatában. A fiatalasszony belép az ékszerészhez, nem válogat. Csak átvesz egy kis csomagot.