A szomszédság nevében [antikvár]

Részlet a könyvből: Hajnali két óra felé a sörgyári szekeres fiatal felesége felriadt. Ijedten meredt a sötét ablakra. Szíve hevesen dobogott. Az a távoli kiáltás, ami felébresztette, most megismétlődött. Tenyere tapogatódzva siklott végig a szúrós csergepokrócon. Újjai belébotlottak a mellette alvó férfi meleg kezébe s görcsösen megmarkolta: - Jóska, te... A férfi ernyedt karjában hirtelen megfeszültek a lankadt izmok. Utána rögtön megrándult az egész teste: - Mi... mi? - Ölnek valakit... - Eredj már... - Ölnek, ha mondom. Ha!... Az ura teste megmeredt. Lélegzetvisszafojtva hallgatództak mind a ketten. A kezükben lüktető vér szinte átáramlott egymás karjába. A szoba vaksötétségén túl, meghatározhatatlan irányból ismét kiáltás és nehéz tárgyak borúlása hallatszott.