A szultán háremében [antikvár]

A szultán felesége hűtlen lett, így férje lefejezte és kihirdette, hogy minden asszony romlott, s ennélfogva büntetést érdemel. Ettől kezdve a nagyvezír minden este újabb szüzet vezetett a szultán elé, hogy az feleségül vegye, majd reggel kivégeztesse őket. Sok-sok ilyen véres napkelte után a nagyvezír legidősebb és legkedvesebb lánya azt kérte, hogy aznap este őt ajánlják fel a szultánnak. A nagyvezír ellenkezett, de a lánya ragaszkodott hozzá, és ez a lány rábeszélőképességéről volt híres szerte a birodalomban. Aznap este a szultán feleségül vette a nagyvezír lányát, miközben az apa a hálókamrájában zokogott, mert képtelen volt végignézni a szertartást. Eleinte a nagyvezír lányának nászéjszakája sem különbözött azon szerencsétlen szüzekétől, akiket előtte vett nőül a szultán, de ahogy a reggel közeledett, az új feleség egy történetet kezdett mesélni. Még nem ért a végére, amikor a hajnal pírja átderengett a függönyökön. A szultán megengedte, hogy az asszony élhessen még egyetlen napig, mert képtelen volt kivégeztetni, mielőtt a történet végét hallotta volna. A következő éjjel az asszony befejezte a történetet, de mielőtt a nap a palota mecsetjének kupolája fölé emelkedett, belekezdett egy másik, ugyanolyan érdekfeszítő mesébe. A következő ezer és egy éjszaka mind-mind egy befejezetlen történettel ért véget. A mesék végére a szultán beleszeretett az asszonyba és megkímélte az életét, sebzett szíve begyógyult és visszanyerte bizalmát az asszonyokban. Amit elmondtam itt, az természetesen Seherezádé története. A mesemondó története. Odatesszük a fejünket a bakó tőkéjére, és reménykedünk benne, hogy megkegyelmeztek, hogy akartok majd még egy mesét, s hogy a végére belénk szerettek. Keressük a történetet, ami megmenti majd az életünket. Ezer és egy éjszaka - az majdnem három éve. Körülbelül ennyiről szól ez a történet is. Meghallgatod? Már közeleg a reggel.