Bővebb ismertető
Hervé, vagy a bűnös.Kedves Sámuelem!Nem azért folyamodom a levélíráshoz, hogy újra felvegyem veled az oly régóta megszakadt levelezést. Kis- és nagydiákkorunkban úgy egybeforrt ifjúságunk, akárcsak két testvéré; amikor aztán elválasztott az élet, levelezni kezdtünk, eleinte sűrűn, majd egyre ritkábban és hézagosabban, gratulációkra és kondoleálásokra szorítkozva, míg végül (az én hibámból, elismerem) teljesen beszüntettük a levelezést. De a multat nem lehet eltörölni. Semmi sem változtathat azon, hogy kezdetben egy úton haladtunk, mint két forrás vize, mely később szétágazik, miután egy ideig közös partok között folydogált.Mi a véleményed rólam, most, e nyárutón, 1927-ben? Bizonyára nem valami hízelgő, pedig talán még annyit sem érek, mint amennyire tartasz. Mégis bizonyos vagyok benne, hogy szívedhez férkőzöm...