A tartodi medvehajtás/A pápaszem [antikvár]

Részlet a könyvből:Az is lehetne a regényünk címe: Gituci, - mert így hívták azt a sápadt szép leányt, akinek a szíve, halálra riasztott, szerelmes szegény szíve, itt vergődik majd előttünk, mint a vércse karmai közé került fehér galamb. Lehetne címünk a borongósabb Ködszakadás is, - mivel éppen azt akarom elmesélni, mi történt ott a székely havasok közt, a tartodi vadászkastélyban, egy októberi péntek délutánján, szombat virradóra, ködereszkedéstől hajnali ködszakadásig ... ... Hát október, péntek délután, négy óra tájt s alacsony, fehér rongyokban mászkáló köd az egész vidéken. Egy-egy foszlány megakadt a fenyő-nénikék ölében, mintha ők teregették volna be, gondosan, jó korán bokor unokáikat a közeledő tél elől...