Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
"Fülöp János íróasztalán két világoskék papírlemezből készült doboz feküdt. A kisebbikben kétszáz névjegy: "Fülöp János dr. és felesége"; a nagyalakú csontpapírlap és a magasnyomású, finombetűs szöveg azt mutatja, hogy aki a névjegyeket rendelte, nem takarékoskodott. Ugyanilyen bőkezűségről tanuskodik a másik, nagyobbik doboz tartalma is: háromszáz halvány-csontszínű merítettpapíroslap, levélformára hajtogatva, az első oldalon nemes kézírást utánzó, rézbe metszett szavakkal: "Fülöp János dr. és felesége sz. Walter Anna szívből köszönik a házasságuk alkalmából kifejezett baráti szerencsekívánatokat."
Amint a szobába lépett, észrevette János a két dobozt az asztalon. Mi lehet az? gondolta, ahogy az ajtóban állott; ugyanakkor érezte azt a kissé nyers és átható, tiszta-ízű szagot, amelyet az új bőrbútor áraszt magából. Állt az ajtóban, körülnézett, szimatolt: itt minden vadonatúj, állapította meg, amint pillantása tárgyról tárgyra rezzent: az íróasztalra, a kényelmes karosszékekre, a könyvszekrényre és az iratpolcra, a méltóságteljes sötétzöldben fénylő hatalmas páncélszekrényre, az alacsonytámlájú, párnázott klubszékekkel körülvett hosszú tanácskozóasztalra a szoba végében, és a szabad falon függő, széles sötét keretbe foglalt két nagy képre: az egyik a Walter-művek budapesti központi telepét ábrázolja, a másik a derülten ábrándos pillantású, szőke körszakállas egykori családfőt és gyáralapítót, legidősb Walter Antalt, Anna dédapját."