A tisztesség keresztje [antikvár]

A védőborító szakadozott, hiányoznak belőle darabok. A táblák sarkai kopottak.
Ezt a kötetet régi és új novelláimból válogattam össze - mondja kötetéről az író. - A legidősebb húszéves, a legfiatalabb alig néhány hónapos. Az olvasó tizenhárom novellát talál a kötetben. Azért nem többet, mert válogatás közben derült ki, hogy ez a tizenhárom novella összefügg, egyik kiegészíti a másikat, s ilyenformán a tizenhárom novella együttesen többet mond, mint külön-külön. A belső egység kedvéért lemondtam a vaskosabb kötet csábító lehetőségéről. Időben a történetek mind a két háború közötti Magyarországon játszódnak le, abban a korban, melyben ifjúságomat éltem. Vidéki származású vagyok, egyetemi tanulmányaimat is vidéken végeztem, ez a magyarázata, hogy a novellák kettő kivételével kisvárosi történetek. Abban, hogy a témákra rábukkantak, a szerencsének is sok része van. Nevezetesen az utazásnak. Tizennyolc és harmincéves korom között egész sereg magyar és külföldi városban fordultam meg. Nagyjából tudom, miként élnek a franciák, az olaszok, az osztrákok, a belgák, a románok. Ez a tudás segített hozzá, hogy a hazai életet jobban megértsem s törvényszerűségeket fedezzek föl benne. Az utazás arra tanít, hogy sokféleképpen lehet élni. Franciaországban beleszerettem egy Francette nevű Lányba, Olaszországban Paolába. A nevüket az olvasó nem leli meg a kötetben, mégis mindketten hatékonyan közreműködtek valamennyi szerelmi tárgyú írásomban. Két példa a kötetből: "Polgári szerelem" és "Állókép". Ahogy térültem-fordultam Budapesten és Franciaországban, Pécs és Olaszország között, egyre több sajátosság ütötte meg a szemem idehaza. Ismét és ismét fölfedeztem a magyar életet. A kötet ezeknek a fölfedezéseknek egy kicsinyke részét foglalja magában: a szatirikus fölfedezéseit, tehát rosszmájú fölfedezéseket. Nyomtatásban a novellák túlnyomó része nem jelent meg. Mindezek után azzal az óhajjal bocsátottam útjára a kötetet, hogy ami nekem fölfedezés, élmény volt, az olvasónak is az legyen.