A történelem közbeszólt [antikvár]

Részlet: Metz, 1911 május 27. Ma lettem 14 éves. Nagyon sok ajándékot kaptam és zsúr is volt a tiszteletemre. Az ajándékok között van egy vastag, finom vörösbőrkötésű, arannyal díszített napló. A naplóírás ostobaság, de a könyv kedvéért megpróbálom, legalább van kinek panaszkodjak. Elégedetlen vagyok magammal és az itthoni körülményekkel. Mind erről persze nem beszélhetek a barátnőimnek. Mademoiselle-ünkhöz volna bizalmam, mert ő szeret engem, de igazán ő sem tudna rajtam segíteni. Mademoiselle harmincnégy éves, de jóval idősebbnek látszik. Talán ez feszélyez az őszinteségben, pedig most nagyon kellene valaki, aki megért és nem nevet ki. 1914. június 26. Ma az iskolában az óra alatt Irmgard Wernicke megkérdezte Hinrichs kisasszonyt, odaülhet-e mellém. Irmgard papája ezredes és eddig nem barátkozott senkivel. A következő órán - angol óra volt - Irmgard egy cédulát csúsztatott át nekem.