A tudás fája [antikvár]

Védőborítója kopottas, maszatos, enyhén szakadozott. Könyvtest kissé oldalra nyomódott.
"Minden könyvem közt ez a legteljesebb és leggazdagabb; akkor írtam, amikor szellemi erőm teljében voltam. Bár a befejezése tragikus, nem hiszem, hogy mélabús hangulatot keltene. Összegzés ez, mely letűnt idők életét tárja az olvasó elé." Így emlékezik meg 1911-ben megjelent regényéről a spanyol Baroja (1872-1956), ez a sokban vitatható író, akinek világhírével és művészi tekintélyével honfitársai közül csak Blasco Ibánez rövid életű divatja versenghetett századunk első felében. A tudás fájának hármas színterén, a polgárok és diákok, családi otthonok és bérkaszárnyák Madridjában, a festői Valenciában és egy manchai mezővároskában a spanyol élet tárul föl tarka nyomorúságával és egy válságos korszak világnézeti forrongásaival. Ebben az irgalmatlan iróniával megírt könyvben - melynek tömör mondatain egy éles elme hideg villózása játszik - annak vagyunk tanúi, hogyan kerget a századforduló kicsinyes társadalma előbb embergyűlöletbe, majd öngyilkosságba egy szabad szellemű, nemes érzésű fiatal orvost.