A Tutanhamon-ügy [antikvár]

Egy tizenkét éves angol fiút, amint éppen festeget a norfolki nyárvégében, megszólít egy ismeretlen úr: volna-e kedve vele menni Londonba, egyenesen a British Museumba, ahol szépen lemásolná, újrarajzolná neki az egyiptomi hieroglifákat. A fiú kötélnek áll, s ezzel a döntésével megpecsételi sorsát, évtizedekre beleszeret az ősi, a fáraók uralta egyiptomi civilizációba. Kutató lesz, a rögeszmések makacsságával képezi magát, s rabjává válik egy "jelentéktelen" fáraó, Tutanhamon titkának, "aki majdnem tíz esztendeig uralkodott, és mégsem tudnak róla semmit...". Howard Carter arra tette fel az életét, hogy "e kis fáraó" sírját megtalálja. S Lord Carnarvon, e nagystílű angol főnemes, kalandor segítségével, "aki lelkesedését eleganciája mögé rejtette", harcának meg is kell az eredménye: namcsak a sírt találta meg, de az érintetlenül maradt kamrák kincsei között magának Tutanhamonnak a múmiáját is, amikor "1925. október 10-én, reggel hat óra harminckor" kinyitotta az aranykoporsót. Carter, akit életében többnyire csak gáncs ért, akit korrupt hivatalnokok, féltékeny tudósok, rablóbandák akadályoztak egyre-másra, a modern régészet páratlan alakja, aki több volt mint nagyravágyó archeológus. Fantaszta volt, magányos hős, akinek természetesen ugyanaz lett a sorsa, ami az ilyen különcöknek lenni szokott. "Egyedül, elfeledetten halt meg" hatvanhat éves korában, 1939. március 2-án. A kitűnő egyiptológus és sikeres író, a világhírű Ramszesz, sorozat szerzője ezúttal is lebilincselő és tanulságos kalandregénnyel ajándékozza meg olvasóit.