A város meg a sárkány [antikvár]

Részlet: Ki hinné el, hogy szava van a rögnek? A föld, a rét, az erdő és a szőllő néma bizony. És mégis, hányszor halljuk ezerhangú köszöntésüket? Örökkévaló nyelv ez, akár az édesanya gügyögése. Nem beszéd, nem az értelem igéi, de mégis nyelv, amelyet nem ért meg más, csak a gyermek. A néma rög is csak magzatának szólal. Megserkenti fáradt testét, hazaigyekvő lábát s füttyre készteti a vándorlegény száját. Pedig a vándorlegény előtt még vagy két mérföldnyit nyujtózik az út, mielőtt betorkolnék a láncos, gerendás, soproni várkapu boltjába.