A város meg a sárkány [antikvár]

Egyszer volt, hol nem, volt, volt egyszer egy város. Napsugár csókolta, holdsugár ringatta. Isten szeme mindig mosolyogva nézte. Egyszer mégis, mégis próbára vetette. Napsugár-városra felleg szállott alá. S fekete fellegből ragyogó-aranyos sárkány ereszkedett. Azt mondta a sárkány: - Városbeli népek, mostan hódoljatok! Hahogy nem hódoltok: legszebb szűzeteket nékem kiadjátok. Ha ki nem adjátok, magam is elveszem. Avval elraqgadta legeslegszebb szűzet s három kerek évig elaltatta éhét.Akkor megint szólott: - Városbeli népek, mostan hódoljatok! Hahogy nem hódoltok: fiatokat viszem. Városbeli népek mostan fölfelelék: - Fiaink se adjuk!- No, ha nem adjátok, magam is elveszem. Avval elragadta piciny fiaikat s ráfújt a városra kénköves lángokat. Kénköves lángokból mégis azt harsogták: - Nem vagy urunk nékünk!