Bővebb ismertető
Vonatút Vonaton utazunk hazafelé, amikor hogy, hogy nem, kiderül, erdélyiek vagyunk. Útitársunk kacér tekintetű nőszemély, bamba arcú párjával - középkorúak, magyarok. A nő kimeredt szemekkel néz, nem látott még erdélyit, mintha. Majd egyszer csak: - Na és... medvét látott-e már, fiatalember? Réjaeresztem a szemem, félig béhumva. - Csak vajh ezeret! - mondom aztán nyugodtan. Megbőrözik a teste, izmokat vél látni rajtam, szemüvegem ignorálja. Egész éjjel bámul. Nyitva tartom a szemem végig, hadd higgye, hogy a székelyek nyitott szemmel is tudnak aludni.
1978. október 5-én született Marosvásárhelyen. 2001-ben diplomázott magyar–angol szakon a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Még egyetemistaként kezdett szerkesztőként és lektorként dolgozni az Erdélyi Híradó Könyvkiadónál.
Első novelláskötete – Arról, hogy milyen nehéz – 2000-ben, Kolozsvárott jelent meg. 2001-ben nyert felvételt a Szegedi Tudományegyetem PhD-képzésére, amelyet 2002-ben kezdett el, azóta Magyarországon, Budapesten él. 2006-ban publikálta első regényét, Jozefát úr, avagy a regénykedés címmel. A Magvető Novelláriumban jelent meg 2007-ben a Nagyapám tudott repülni, majd 2010-ben az Amelyben Ekler Ágostra emlékezünk című regénye.
Díjai
Faludy György-díj (2003), Székelyföld-díj (2004), Gion Nándor prózaírói ösztöndíj (2004, 2006), Irodalmi Jelen regénypályázat II. díja (2006), NKA alkotói ösztöndíj (2009), Akademie Schloss Solitude alkotói ösztöndíja (2009), Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (2010)