A véres csillag [antikvár]

Részlet a könyvből: Télvége volt, de a levegő már tavasziasan erjedt és édes, a késődélutáni ég sápadtan és hidegen világos Jeruzsálem felett. A város falai és épületei némán feküdtek a napfény tompa, sárgásvörös aranyában. Sion hegye s a királyi palota alatt, az oroszlánvermek sziklaszakadékában, felüvöltött az egyik oroszlán. A hang úgy szállt fel a mélyből, mint valami hörgő, mély sikoltás, tele dühhel és fájdalommal és a délutáni álmát alvó Heródes felébredt. A feje fájt az alvástól, a hirtelen ébredéstől, a lefüggönyözött terem félhomálya némán állt körülötte s künn tompán morajlott az oroszlán üvöltése.