A víg apát [antikvár]

Borító szélei kopottasak.
"Óh, Mallorka, óh Mallorka, de jó, hogy végre itt vagyunk!" "Ezt nekem mondja, vagy a szigetnek?" "Óh, Mallorka ön egy gyönyörű sziget, az én boldogságom szigete!" Emilio Alessandro Vigh az elemében volt. "...és ön a tenger kedves Emilio, aki körül szeretné ölelni ezt a - magam sem tagadhatom - bájos szigetet?" Mallorka pajkos évődése vighet még tovább villanyozta, s hogy udvarlása hatásosabb legyen rádobott" még két lapáttal": mit tengerrel Mallorka, tengernyi pénzzel és minden elképzelhető jóval ami van ezen a világon!" Mi tagadás a tengernyi pénz tudata, bizony ezotizálóan felerősítette Vightől Mallorka fel áradó első osztályú pézsma-parfüm illatát... Immáron harmadik önálló kötetem vidám hangulatával szeretnék néhány perc felhőtlen kikacsolódást nyújtani kedves olvasóimnak. Úgy vélem, hogy manapság még jobban rá vagyunk szorulva a megérdemelt relaxációra! Ehhez szeretnék hozzájárulni Mallorka, Santos és Bonel történetével!