Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
Ez a történet belényúlik a tegnapba. Jól össze kell szedni az emlékezésemet, hogy tisztán láthassam, merre kanyarog ez a mese, amelyiknek címül ezt adám: "Az aranysarkantyús vitéz legendája". Tudnivaló, hogy a felséges király az aranysarkantyúrenddel legkiválóbb főnemes híveit, katonáit tünteti ki. Az én emberem nem ezek közül való. Ő inkább lentebb keresendő a falusi hétszilvafák árnyékában, ahol napos dombok között csöndesen telik-múlik az idő. Az udvarház kéményei fölött a keleti szelek zúgnak. Az ember pedig ez alatt az ember alatt Bikky Pált értem - édes nyugalommal hallgatja meg Julis asszony jelentését reggelenkint, aki beszámol a belső gazdaság állapotáról. A vörös hollandi kakas sehogy sem fér össze a mi régi jó kakasunkkal a Gyurkával. Nemkülönben a tyúkok is éreztetik ezt veszedelmet. Kevesebb a tojás.
- Az a német fajzatot pusztítsd el a hától Julis - adja ki a rendeletet Bikky Pál.
- Azonkívül jó volna fát hozatni a berekből.
- Vágd kupán, Juliskám, azt a lusta betyárt! - dörmög Bikky Pál. (A betyár: János, a kocsis.)
- És hiányzik egy kulcs estve óta a karikáról.